Ezzel a dokumentum-mozifilmmel, melyet aztán 2020-ban követett az El tiempo perdido (Az elveszett idő) és 2021-ben a Las cercanas (Közeliek), María Álvarez a művészetről és annak az idők során betöltött szerepéről, értelméről szóló trilógiába kezdett. A művészet értelmet ad az emberek, különösen a nők életének; ez derül ki e különleges film kapcsán, amely igazi egzisztencialista tisztelgés a kultúra jelentősége előtt. A kultúra által tudjuk a történelmet, a történelem által pedig a kultúrát értelmezni.  Szinopszis: Ez a dokumentumfilm három nyugdíjas nőről szól. Egyikük Buenos Airesben, másikuk Madridban, a harmadik Montevideóban él. Bár a köztük lévő földrajzi távolság nagy, mégis van valami közös bennük: a mozi iránti rajongás. A kamera előtt szokatlan beszélgetésbe kezdenek, boncolgatva a kulturális és a filmvilág sztereotípiáit, melyek eddig főleg a fiataloknak és a férfiaknak kedveztek.