Egy fiatal filmkészítő egy régi noteszra bukkan, amit egykor egy magyar férfi írt tele a II. világháborútól kezdve egészen a berlini fal leomlásáig a vasfüggöny mögül megtapasztalt összes moziélményéről. A szigorú pontossággal vezetett mozinapló rekormennyiségű, 2.158 filmet tartalmaz. De ki lehetett a könyvecske rejtélyes tulajdonosa, aki a feljegyzések tanúsága szerint mindennél jobban rajongott az akciófilmekért, és vajon miért vezette ekkora precizitással az összes mozilátogatását? Ida Marie Gedbjerg Sørensen meglátogatja a férfi hozzátartozóit, és érdekes képet fest le egy háromgenerációs családról a modernkori Magyarországon. Titkosan dédelgetett álmok és mélyen őrzött traumák törnek a felszínre, ahogy a férfi film iránti rejtélyes lelkesedésén keresztül egyre inkább elmerülünk a család sötétebb és fordulatokban gazdag bonyolult szövedékében. A 2.158 filmcím néhány összeválogatott filmjelenetével egy szeretetteli és kreatív tisztelgés nemcsak a film, de a moziterem félhomályában velünk együtt jegyet váltott, körülöttünk ülő idegenek előtt is. Újra megerősítést nyer, hogy a mozifilm nem csupán a menekülés egyik formája, de az emberi találkozások egyik lehetséges színhelye is.