1991 telén Zágrábban meggyilkoltak egy 12 éves szerb lányt. Negyed évszázaddal később Oliver Frljić rendező színdarabot rendez az esetből. A próbák kollektív pszichoterápiává válnak, és Nina, a 12 éves színésznő úgy érzi, mintha a háború sosem ért volna véget. A Srbenka azt vizsgálja, hogyan birkózik meg a jugoszláv háború után született generáció a történelem sötét árnyaival. Noha a véres összetűzéseknek már huszonvalahány éve vége, sok horvát számára a „szerb” még mindig az „ellenség” szinonimája. Ennek köszönhetően szerb származású gyermekek ezrei titkolják el a nemzetiségüket – félvén horvát társaik reakciójától. A Srbenka az ő történetüket meséli el.

In the winter of 1991, a 12-year-old Serbian girl was murdered in Zagreb. A quarter of a century later, director Oliver Frljić is working on a theatre play about the case. Rehearsals become a collective psychotherapy, and the 12-year-old actress, Nina, feels as if the war has never ended. Srbenka examines how the generation born after the Yugoslavian wars copes with the dark shadows of its history. Although the bloody skirmishes ended more than twenty years ago, for many Croats ‘Serb’ is still a synonym for ‘enemy’. Because of this, many Serbian children hide their nationality, afraid of the reaction from their Croatian peers. Srbenka tells their story.