Az utolsó józsefvárosi lakásimaház a Teleki tér 22-ben túlélte az elmúlt 100 év megpróbáltatásait, és ma is várja a látogatókat. Az új nemzedék utánaeredt az imaház történetének. A fiatalok egyszer csak azon kapták magukat, hogy beszélgetőtársaikban egy valaha tündöklő, "letűnt civilizáció" utolsó képviselőire leltek. Az akkor működő legnagyobb fővárosi piac környékén élő zsidóságot egy meglepően kiterjedt kóser infrastruktúra - pótimaházak, lakásimaházak, iskolák, kávékimérések, vendéglők, kisipari üzemek - szolgálta ki. Az interjúalanyok még élénken emlékeztek arra, milyen színes és pezsgő élet is folyt a háború előtti Budapest második legsűrűbben lakott zsidó kerületében. A "Teleki téri zsidó" szinte fogalom volt a pesti zsidó közbeszédben.

A „Juci bácsi” című film a budapesti Józsefváros hajdan volt zsidóságát bemutató filmtrilógia első része. A trilógia második része a „Teleki Téri Mesék”, a sorozatot záró rész premierjére az idei fesztiválon kerül sor “Talán most senki sincs” címmel.

The last prayer house at 22 Teleki square in the 8th district of Budapest has survived the trials of the past 100 years and is still open to visitors today. The new generation followed the history of the prayer house. The young people suddenly found themselves finding the last representatives of a once brilliant, "gone civilization" in their interlocutors. The Jews living in the vicinity of the largest market in the capital at the time were served by a surprisingly extensive kosher infrastructure - additional prayer houses, shtiebels, schools, coffee shops, restaurants, and small industrial plants. The interviewees still vividly remembered how colourful and vibrant life was in the second most densely populated Jewish district of pre-war Budapest. "Teleki Square Jew" was almost a concept in Jewish public discourse in Budapest.