1920-as évek. A hamburgi színház társulatának tehetséges színészét, Hendrik Höfgent mérhetetlen becsvágy fűti. Baloldalisága és művészi féltékenysége miatt Höfgen összeütközésbe kerül a színház ugyancsak tehetséges színészével, a nemzetiszocialista Miklasszal (Cserhalmi György). Höfgen érvényesülése érdekében feleségül veszi a nagypolgári családból származó Barbara Brucknert. A Berlini Állami Színházban kap szerződést, ahol végre eljátszhatja álmai szerepét, Mephistót. Ezzel megkezdődik feltartóztathatatlan karrierje, épp az idő tájt, amikor a nemzetiszocialista párt hatalomra kerül.

Szabó István Oscar-díjas filmje az 1920-as, 30-as évek Németországába kalauzolja nézőit, két kiváló színész, Cserhalmi György és Klaus Maria Brandauer segítségével.

Leni Riefenstahl és mások náci filmjeinek hatásait elemezve alakította ki a rendező és operatőre azt a monumentális, nagyepikai filmstílust, melyet pazar nagytotálok, opálos, teátrális látványvilág, feszítetten plasztikusan megkomponált képek jellemeznek. 1982-t a filmkritikusok a "Mephisto évének" tartottak, a filmet szinte minden európai ország és tengerentúli terület megvásárolta, bevételei a szokásos jogdíjak tízszeresére rúgtak.